2009. november 4., szerda

Ezt most olvastam, azért teszem itt közzé, mert rengetegen használnak msn-t, és én is láttam már a szóban forgó hirdetést.

Vigyázzatok! Aki a Windows Live Messenger-t használja az msn-hez,
annak a lap alján időnként megjelenik egy IQ-teszt. Ez egy nagy
átverés!!!!! Ha rákattintasz és megcsinálod a feladatot, a
telefonszámodat fogja kérni "a válasz" megküldéséhez. Ha itt
megadod a számodat és a tovább gombra kattintasz, kapsz egy sms-t
és ebben a pillanatban 1.080,- forintot (Ezernyolcvan forintot)
levonnak a kártyádról, előfizetésedről! Innentől kezdve az
IQ-tesztről már szó sincs, hanem tagja lettél a "dada klubnak", és
ami a legszörnyűbb: HETENTE le fog vonni újabb 1.080,- forintokat
a rendszer, egészen addig, amíg ki nem lépsz a
dadából. De kilépni sem egyszerű, mert a honlapon nincs rajta,
hanem egy telefonos automatát hívogathatsz munkaidőben. Szóval ez
a jelenlegi LEGNAGYOBB CSALÁS ami kimondottan a diákságot célozta!


Rég nem írtam megint, visszavonultam a barlangomba téli álmot aludni :) , bejöttek ezek a hidegek is, a hátam közepére sem kívánom és különben is mikor lesz már végre tavasz. :(((
Nyakunkon a karácsony is, de valahogyan még olyan messzinek tűnik, annyi minden van addig, és annyi minden kifizetnivaló, idén többek között a válság miatt nem kerül majd annyi mint a korábbi években ez már biztos, mint ahogyan sok-sok ezer családban sem. Remélem visszatalálunk önmagunkhoz, a valódi értékeket újra felfedezzük és megtaláljuk az életben. Ez a válság talán végre valahára felnyitja az emberek szemét, hogy az anyagi javak, a fogyasztás élvezete, nem valódi értékek, nem ez az ami igazán számít, hanem talán újra előtérbe kerül az egészség, a szeretet, a másik segítése és elfogadása, egyáltalán, hogy észrevegyük a környezetünket, mert manapság a szomszédainkat sem ismerjük, sőt, az emberek annyira elidegenedtek egymástól, hogy más családon belül sem "menő" egymás segítése és az összetartás érzete. Bízom benne, hogy változik majd egy kicsit a világ és jobban sajátomnak érezhetem a kort amiben élek.

2009. október 16., péntek

Ma elkezdtem a begubózós napjaim után a tevékenyet, végre szelektáltam a csajszi ruháit, rengeteg cuccot kinőtt most őszre, meg egy rakás nyári holmit is, 4x nagyobb az a kupac ami kicsi, mint az amit elrakunk jövő nyárra. Egyre aranyosabb, egyre több szót mond, próbálgatja mindenhogyan tudtomra adni, mit szeretne kifejezni. Pont ezen gondolkoztam, hogy itt áll velem szemben egy kis ember, aki szinte mindent ért, és közölni akar, és nem tud, illetve még nagyon szegényes a nyelvi kifejezése, de belül a kis buksijában látszik, hogy sokkal, de sokkal több van, csak a nyelv, ami akadályoz minket abban, hogy mindent megértsünk, de így is ismerjük egymás minden rezdülését. Apukája szokta mondani, hogy mi olyanok vagyunk mint a borsó meg a héja, két testben egy lélek, és ez így is van és remélem még egy darabig így, de alapvetően tudom, hogy az a feladatom, hogy úgy neveljem, mindent úgy adjak majd át neki, ami elősegíti ahhoz, hogy boldog, egészséges, kiegyensúlyozott felnőtté váljon és én szép lassan feleslegessé váljak :)
Mióta gyerekem van sokkal érzékenyebb vagyok és avilágot is teljesen másképpen látom, de ez így van rendjén.

2009. október 15., csütörtök

Egy kis fejtörő :)

Lehet agyalni rajta, persze meg van a megfejtése, majd egy hét múlva kb. felteszem azt is :D
Hát jó szórakozást hozzá, akit érdekel :)

A nap híre! :-P

Végre történik valami kis hazánkban, kihagyhatatlan információhoz jutottam mikor ma bekapcsoltam a gépet, már a link is elárulja a témát, de az elvetemültebbek, meg is nyithatják ;)
http://www.nlcafe.hu/sztarok/20091015/megvan_donatellacska_apja/
:))))))))))))))

2009. október 14., szerda

Hideg van!!!

Ma egész nap fáztam, mi elmebetegek persze nem fűtöttünk be, mert hát minek az nekünk annyira hideg még nincs is ugye, majd délben persze megnéztem a hőmérőt és 17.5 fok volt, na miután felmostam magam a padlóról, azzal a lendülettel be is fűtöttünk.... Bár azóta sincs itthon kánikula, csak a maximumra kapcsolunk, csak akkor meg az óra berezonál olyan gyorsan forog, de azért tűrhető... enyhülhetne egy picikét az idő... :(((

Ezt látnia kell minden olvasónak, annyira nagyon aranyos, aki a pici macikat szereti... :)
http://www.yowazzup.com/2008_05_20/bear-cub-falling-asleep.html :))))

Kicsit obszcén, de a csattanó kész a végén áááá :)

Ezt ma olvastam...

Egy átlagos nyugdíjas házaspár 1 napja...


"Szóval, egyszer a feleségemmel bementünk a városba, és bepillantottunk
egy kis üzletbe. Öt percet sem voltunk benn, és kijövetelkor láttuk ám, hogy
egy közterületfenntartó írja vadul a büntetőcédulát. Már éppen rakta volna
bele a kis kék zacskóba, amikor odaértünk, és megszólítottam: "Ne szívass
már, köcsög, mi lenne, ha egyszer tekintettel lennél egy idős
állampolgárra is..." - de csak szerelte be az ablaktörlő alá az üzenetét.
Akkor lerohadtfasiztáztam, mire lila lett a feje, és írt még egy
feljelentést, hogy a gumik is kopottak. Még le is fényképezte őket.
Ezután szarjankónak neveztem. A feje még lilább lett, a másik üzenetet is
beeröltette az ablaktörlő alá, és elkezdett írni egy harmadikat, a fene
tudja miről. Akkor lebuzispicliztem. És ez így ment vagy húsz percig. A
közterületes feje egyre lilult, a kék borítékok egyre szaporodtak.
Mindez egyáltalán nem zavart engem és a feleségemet. Mi ugyanis busszal
jöttünk be a városba. Minden napra kitalálunk valami izgi kis kalandot,
hogy ne teljenek annyira unalmasan a napjaink. Nagyon fontos ez a mi
korunkban."

Szép éjjelt Mindenkinek, aki már alszik, és aki ébren van annak, is.
Mostanában mindig éjjel élem az életem, hajnalokig fent vagyok és internetezem. Válaszolgatok a fórumokon, tegnap óta megint blogot is írok :) nézegetem az internetes aukciós oldalakat, olvasgatok, híreket egyebeket, mint régen, mikor még nem volt a kislányom, egy különbséggel, hogy akkor napközben is ráértem erre :)
Elfáradtam, Zsuzsi nevű barátnőm példájára és receptjére amit megosztott velem, Anyukámmal egész nap egy zakuska nevű ételt készítettünk, lett sok sok üveg belőle és nagyon nagyon fini :) Jó lesz a téli napokon egy kis pirítósra kenve eleszegetni, ugyan addig rá nem járunk és el nem fogy. Bár szeretnénk még csinálni, csak picit másképpen.
Idén nyáron életemben először, rengeteg dolgot tettem el, sosem hittem volna, és úgy belejöttem, hogy most még anyunál lesz körte meg alma és már jeleztem, hogy én is kérek belőle, elteszem azt is befőttnek, lekvárnak bárminek :D

A műtétem óta először most szombaton megyek bulizni majd pár barátnőmmel, nagyon várom már, nem mondom hogy alkoholmentes nap lesz, de persze csak a hideg miatt :D

Na még egy picit olvasgatok, aztán megkeresem az ágyikóm én is, mint azt már sokan mások is tették korábban :)

2009. október 13., kedd

Már két hónapja, hogy csak hallgatok, ülök a babérjaimon és mindennel foglalkozom csak blogírással nem. Persze azért közben történt egy s más. Fogyókúra, fránya árva 8 kiló, mitől sikerült megszabadulnom, de ennyi, mindig és mindig kudarcba fulladok, nyakunkon a tél és az én szervezetem csak folyton szeretne rakátorni és raktározni és ezért minden percben azt az infót küldi az agyamnak, hogy menj és egyél valamit :( katasztrófa, meg én is az vagyok :( DE DE DE!!!!!! NEM ADOM FEL, AKKOR IS NEM HAGYOM EL MAGAM ÉS PRÓBÁLKOZOM TÖRETLENÜL. Jó hír viszont, hogy január óta azért ha sok sok megállással és némi visszatáncolással ugyan, de mindig lefelé megy a súlyom, összeségében mindig csak kevesebb lettem.:)
Szeptember 17, szép dátum, piciny életemben, hiszen aznap van a névnapom, bár idén egy csöppet sem ez jutott róla az eszembe, hanem a műtétem, ugyanis már 16-án be kellett feküdnöm reggel és 17 -én reggel 07.15-kor mikor épp visszatértem a kórterembe a fürdésből, fogmosás, deo, parfüm és amit akartok :) mert hogy egy műtétre az ember legyen jól öltözött, fésült illatos és üde, még a lehellete is :) szóval épp visszaértem, már vártak és fáslizták is be a lábam térdtől lefelé, és épp hogy mindent bedobáltam a szekrényembe és már jöttek is értem és toltak le a műtőbe ágyastól... műtét után subintenzív, ahonnan már este 6-kor lekönyörögtem magam, hogy láthassam a kislányom, mert oda nem lehetett bevinni és úgy nap nem telhetett el, szerencsére mivel teljesen jól voltam leengedtek vissza az osztályra a kórterembe. Másnap megkaptam a köveket is, mert hogy még nem írtam, de epeműtétem volt, akkora hatalmas kövem volt, hogy csodámra jártak, meg négy egészen kis apró, mint a játszótéri kavicsok :) Műtét után az orvosom mikor feljött megnézni, hogy vagyok, mondta, hogy éppen ideje volt már. Szóval szerdán fektettek be, csütörtökön műtöttek, és szombat reggel 09.05-kor már el is hagyhattam a kórházat. A lábadozás is viszonylag gyorsan és kisebb fájdalmakkal ment, mára már alig van nyoma, egy kis 3 centis vágással megúsztam az egészet. A kórházban semmi rosszat nem tapasztaltam, mindenki nagyon nagyon kedves volt, persze érdemes szépen beszélni nekünk is, hiszen emberek vagyunk, ha tudunk kérni és köszönni, akkor nagy baj nem lehet. Valóba ráébredtem, hogy a kórházban a sebészeten teszik a dolgukat, műtenek, életet mentenek, a központi nagy műtő, hát ott dőlnek el a dolgok, tiszteletem minden orvosé és ott dolgozóé, akik ott nap mint nap helyt állnak!!! Nagyon kedvesek voltak velem ott is!
Kislányom viszonylag jól viselte, nagyon nagyon büszke voltam rá, nekem hihetetlenül hiányzott, ennyi időt soha nem töltöttünk távol egymástól, mikor megérkeztem haza sikongatott örömében, nagyon megható volt, vele és mellette sokkal könnyebb volt a gyógyulás is! annyit emlegetem, hogy egy képet csatolok is nemsokára róla :)
Rengeteget nőtt a nyáron, mindenhogyan iszonyú sokat fejlődött, szépen megindult a beszédfejlődése is :) csodálatos dolog szülőnek lenni, aki még nem próbálta az ne késlekedjen, ha a körülmények megfelelőek, mert anyának (persze apának is biztos, csak azt ebben az életemben nem tudom kipróbálni) a világ legszebb dolga a világon és egyben a legnagyobb kihívás az életben, a másik talán a megfelelő társ megtalálása az "útra" :)
Na azért mostanság már írogatni fogok ám. meg lehet fényképeket is töltögetek fel, meg esetleg mindenféle mókásat, vagy jót és értelmeset amit én említésre méltónak találok. :)

2009. augusztus 11., kedd

"mindenféle"

Rég nem írtam.. annyi minden történt azóta, hogy nem is fogok tudni már mindenről beszámolni, ami lehet nem is baj :)

A rossz hír, hogy a barátnőm elvesztette a kisbabáját :((( és ezért innen is sok sok gyógyító puszit küldök neki és kívánom, hogy a következőnél minden rendben legyen, de most legfőképpen azt, hogy helyrejöjjön és minél hamarabb túltegye magát a történteken!!!

A jó hír, hogy Anyu mindjárt jön és hoz nekünk tökfőzeléket, igen-igen, imádom a tökfőzeléket sokakkal ellentétben, és ahogy anyu csinálja, úgy nem tudja senki más :)
Jó hír még, hogy ugyan olyan lökött vagyok, mint voltam a szünet előtt :)))
A nyaralás kárpázatosan eszéletlenül nagyon jó volt, lehet hogy majd mellékelek képet is.

Ma hallottam a következőt:
W. I. F. E. = Washing. Ironing. Fucking. Etc.
:)))))
valaki elmebeteg hímsoviniszta találhatta ki a vezetői székben a sok semmittevés közepette :D


Nehéz visszatérni a mindennapok szürkeségébe, se nekem se a gyereknek se senkinek nem megy olyan könnyen... a lányomnak annyi energiája van, hogy lasssan beiratom valamit sportolni, hegyet mászni, vagy bárhova akik garantálni tudják, hogy energiái nagy részét ott levezetik :) Félelmetes a duracell nyuszi kutya füle hozzá képest, és ha nem gondoskodom neki folyton valami programról, akkor látványosan unatkozik és ugrál a fejemen... áááááá :D

Annak ellenére, hogy egy gyerekkel sem bírok ősz végefelé tervezzük majd a második lurkó "gyártását" kicsi a rakás nagyot kíván alapon :D
Kész öngyilkosság ez, de mégis a legjobb dolog ami az emberrel az életben történhet!!! :)

Szeptember 17-én persze pont a névnapomon, mikor máskor műtenek az epémmel( két kis "tünci-bünci" kövecske) persze csak és kizárólag azért vetetem ki őket, mert olyan kíváncsi vagyok rájuk és így az életben nem láthatom őket... ááááááááá muszáj ezt poénosan felfogni, nagyon félek az 1 órás altatástól :S, de majd csak túlélem valahogyan... az tartja bennem a lelket, hogy ha életben maradok, akkor nem lesz több görcsroham és nekilátunk a babaprojektnek is :D

Most befejezem, mert időközben megérkezett a tökfőzi és ugye fogyózgatom is és már kopognak a szemeim, mert egész nap erre vártam :D

2009. július 19., vasárnap

Ribizli, meg minden más :)

Ribizli lekvár főzésre az adja csak a fejét, aki nem olyan mint én, tehát baromi türelmes, szeret minden egyes szemet megfogni éa bíbelődni a cuccal. Láttam már ribizli bokrot, na de azon fürt szerűen csüngtek egy ágon rengeteg gyümölcs, na most a mi kis rokonunk kertjében is van több bokor, de a csüngések sokkal kissebbek, ráadásul ritkábbak is, persze közben az áradás miatt elszaporodott szúnyogok alig várták, hogy végre valaki melegévrű testvér arra sétáljon és lecsaphasanak. A dolgok ezen része volt a legkellemetlenebb, még a farmeron keresztűl is összecsípkedtek, pedig készültem, kabátot is vettem, így maradt a kezem és az arcom. tehát keresgéltem, szedtem, és közben próbáltam sietni és nagyon gyorsan mozogni, hogy minél kevesebb tudjon rajtam sikeres leszállást végrehajtani és megcsapolni. Kívülről látva engem biztosan mókás látvány lehettem. :) csak én nem élveztem és persze millió pókháló, bogár mindenféle :S. Na aztán itthon szemenként kiválogatni az épeket, leszedni a száráról stb. ez egy újabb móka, egy idő után jojózik az ember szeme, néha felvisítottam egy egy kóbor fűbemászó előbukkanására, és egyszer csak végeztem azzal a kb. 2.5kg ribizlivel,ami így első hallatra nem is sok, de elkészíteni annál inkább, becukroztam, holnap már csak megfőzöm és üvegekbe töltöm. Mondtam is itthon, hogy ezt aztán úgy enni mint ha a gyémántból lenne minden kiskanál :) Még mindig viszket mindenem, persze ilyenkor beképzelek magamon mászó kullancsot, bogarat és mindenfélét, de majd holnapra elmúlik.
Szedtem gyönyörűséges barackot is, azt mennyivel kellemesebb lesz majd megcsinálni. :)

Mivel holnap kezdem a fogyókúrát, természetesen már jó előre éhes vagyok :)))
Úgy ennék pl. big mac super size menüt, meg hasonlókat, de hát így a válság idején nyaralás előtt anyagilag sem kéne, meg hát nem biztos, hogy előtte este bezabálva kéne a fogyókúrát folytatni, hátha csak éhesebben kelek, mert nagyobb lesz a kontraszt. :) de azért valamit nézek.:)

Készülünk a nyaralásra, legalább is én nagyon, még csak fejben, hogy mikre lesz szükségünk, illetve kimostam mindent, bár addig még kell majd pörgetnem 1-2 adagot tuti...
Nagyon jó lesz, tudom ezt már írtam, de szülés óta nem voltam ennyi időre még el a "vadiúj" családommal nyaralni :))))

Love is...
© Sophie hétköznapjai... - Template by Blogger Sablonlari - Font by Fontspace