2009. július 18., szombat

Délutáni szösszenet :-)

Két nap belső agymosásom után arra jutottam, hogy hétfőtől folytatom az 1000kcal/nap féle fogyókúrám, ami eddig nekem mindig bevált, az eddigi kilókat is így adtam le...
Nem akarok fogyókúrás blogot, bár tuti hogy most az elején elég sokat fogok erről beszélni, hiszen tartanom kell magamban a lelket, amihez ez a blog szuper kis segítség lesz. :)

Elgondolkoztam ma egy perce délután azon, hogy az ember mikor még kisgyerek nem is foglalkozik azzal, hogy hogy lesz tiszta a ruhája, hogy mitől lesz rend, tisztaság egyebek...
Azután szembesültem a tényekkel úgy jó pár éve mikor a párommal teljesen a szülőktől külön költöztünk és rájöttem, hogy két macskával négyen pillanatok alatt iszonyatosan nagy koszt tudunk csinálni és senki sem rakja rendbe (főleg én persze) ha mi nem állunk neki. Ehhez tavaly áprilisban csatlakozott a kislányunk is, így teljes a káosz. Gyakorlatilag ha reggel szépen összetekarítok, az délutánra úgy néz ki, mint ahol pár napja egy porszívót sem vettek elő. Nem tudom Ti /kedves olvasók :) / hogy vagytok vele, de én néha azon kapom magam, hogy mint a robotok, szinte megállás nélkül csak takarítok, amikor meg nem akkor pedig 1-2-3 óra alatt végignézem ahogy újra lerombolják mindazt amiét fáradoztam. Néha sikítani tudnék áááááááááááááááááááááááááááááá :))))))))))))))

Macskák... hogy ezek milyen édesek, aki azt mondja csak a kutya az aki az ember társa az nem ismeri igazán jól a macskát. Volt két kutyám is 2 éve haltak meg 6 nap különbséggel :((( 15 és 17 évesen drága Tücsi és Buksi... még a mai napig nagyon hiányoztok. :(
Na de térjünk vissza a cicókhoz - még mindig elbőgöm magam, ha a kutyáimra gondolok, annyi szép emlék és olyan sok év, velük nőttem fel, nem hiszem, hogy valaha is tudok majd érzelemmentesen beszélni róluk - a macskák is olyan jó társak tudnak lenni, és hűségesek is, mindent megértenek, persze más mentalitásúak mint a kutyák és egy biztos! A kutyának ha parancsolunk szegényke megteszi, sokkal alázatosabb a macskánál, DE a macskától, ha kérünk, Ők is megtesznek mindent, hogy mi is jól érezzük magunkat velük és viszont. Csak mi emberek úgy szeretjük, ha mi birtokolhatunk, ha irányíthatunk és ha alázatosak velünk szemben. Sokan nem tanulják meg TISZTELETBEN TARTANI!!! a másik fajta tulajdonságait, életmódját. Nem fogadjuk el, hogy ők más faj és más okból élnek, más törvények szerint, máshogy látják a világot mint mi. Azt gondolhatjátok, ez a nő nem normális, és betegei az állatainak. :) Nem hiszem, de tiszteletben tartom ez ügyben mindenki véleményét. Csak igyekszem elfogadni a körülöttem lévő élőlények életét, hogy ne zavarjuk egymást és tudjunk egymás mellett élni. Sajnos az emberi faj le van maradva sok más élőlénnyel szemben, mert csúcsragadozónak tartja magát és azt gondolja, hogy ennél fogva bármit megtehet, rá nem érvényesek a természet törvényei. Természetesen ez mind - mind csak az én véleményem, hatalmas állatbarát vagyok, nem tehetek róla, belülről őszintén jön . :))))

Végre egy kis lehülés, eső, szél van felénk a nagy meleg után, már érezhetően frissül a levegő, nem olyan párás az idő. Kitártam az összes ablakot a lakásban, hogy a lakás is át tudja venni a külső hőmérsékletet, mert már egy félig felfűtött szaunához hasonlított leginkább.
Ennek örömére persze takarítottam is kicsit. :)))

0 megjegyzés:

Love is...
© Sophie hétköznapjai... - Template by Blogger Sablonlari - Font by Fontspace